Mosonyi Aliz: Diótörő Ferenc és a nagy szalonnaháború

A Stúdió „K” Diótörő Ferenc és a nagy szalonnaháború címmel bemutatott báb-mesejátéka jórészt egy hosszú asztalon játszódik, egy Einstein-frizurás, bogaras, ám rendkívül kreatív órásmester műhelyében.

A színpad előterében oldalára dőlt roller, háromkerekű bicikli, hintaló, kicsit arrébb varrógép látható. A játékok, a meghitt félhomály arról tanúskodik, hogy a bábokat készítő és életre hívó Doktor nagyon szereti a teremtményeit. Mosonyi Aliz mesedrámája E. T. Hoffmann Diótörő és Egérkirály című elbeszélésének főbb motívumait használja fel. Számtalan adaptáció készült már ebből az alapanyagból, a legismertebb Csajkovszkij tündérbalettje. Az eredetit azonban vélhetően kevesen ismerik – bonyolult cselekménye, az álom és a valóság vékony határmezsgyéjén egyensúlyozó dramaturgiája miatt befogadása nem könnyű feladat. Mosonyi elhagyja a szentestén játszódó kerettörténetet, a folytonosan egymásba tűnő betéteket, és ezzel a gyerekek számára követhetővé teszi a darabot.
 

Az előadás felütéseként Suha-Kovács László klarinét- és Pécsi Balázs pianínójátékától kísérve a Doktor felhúzza az általa készített bábokat, amelyek lassan ébredeznek, próbálgatják elgémberedett, berozsdásodott tagjaikat. A Királyné ebédet főz hites urának, de mivel az Egérkirálynő és hadserege elpusztítja a szalonnát, a Király hiába keresi a tálban kedvenc csemegéjét. A módfelett szalonnafüggő uralkodó ezt olyannyira szívére veszi, hogy kompromisszumra is hajlandó: elrendeli, hogy azonnal hívják vissza az előzőleg a bábok tiszteletlensége miatt megsértődött Doktort, hogy Hű Ferenccel (a későbbi Diótörővel), az uralkodó bátor katonájával karöltve felvegye az egerek elleni harcot. Fodor Tamás lendületes rendezése, a színpadi eszközök ötletes használata éppen annyit jelenít meg, és éppen annyit bíz a gyermeki fantáziára, amennyit kell és lehet. Jó példa erre a Doktor széke, amely hol ülőalkalmatosságként, hol a Király trónjaként, hol pedig az egerek támadása elleni védekezés eszközeként szolgál. A rendezés gondosan kidolgozta a mesevilág tagjainak kapcsolatrendszerét is.

Tamási Zoltán féltő szülői szeretettel gondoskodik védenceiről a feltaláló szerepében, ha a szükség úgy hozza, dues ex machinaként avatkozik bábjai életébe. Hannus Zoltán rollerimádó, néhol hisztérikus, jutalom gyanánt piros harisnyákat osztogató Király. Nyakó Júlia Királynéjának élete középpontjában férje kényelmének szolgálata áll. Téglás Márton Macskatanácsosként gyáva és szolgalelkű udvaronc. Lovas Dániel rettenthetetlen Hű Ferenc, ha kell, egyedül száll szembe az egérhaddal. Rusznák Adrienn Marija állhatatosan vár szerelmére, s türelme elnyeri méltó jutalmát. Kakasy Dóra hisztis, elkényeztetett kamasz lány Pirlipát hercegnő szerepében. Büki Marcell imponáló magabiztossággal birtokolja mindazon színészi eszközöket, amelyekkel az Egérkirálynő ravaszságát, félelmetességét, dévajságát érzékeltetni tudja.

A Stúdió „K” előadása jó móka a kicsiknek és a gyermeki lelkületüket megőrző felnőtteknek egyaránt.

Díszlet és báb: André Gabi e. h., Bodor Kata e. h. Schuckert Gréta e. h. (tervezőtanár: Németh Ilona)
Zeneszerző: Fekete Gyula
Zenészek: Suha-Kovács László, Pécsi Balázs
Rendező: Fodor Tamás

Szereplők: Tamási Zoltán, Lovas Dániel, Rusznák Adrienn, Hannus Zoltán, Nyakó Júlia, Kakasy Dóra, Téglás Márton, Büki Marcell

Színház – 2007. február